A 600 éves palóc település, Mátraderecske az Északi-középhegység részeként ismert Mátrában, Budapesttől mintegy 120 km-re fekszik. Ebben a régióban emelkedik hazánk két legmagasabb csúcsa, az 1014 m magas Kékes és a 964 m magas Galyatető, de e táj kincse az ország legmélyebb barlangja, az István-lápi barlang is. Itt található a legrégebbi erdei kisvasút. E vidék pincéiben nemesedik a világon legismertebb magyar bor, a Tokaji Aszú. Itt találjuk Európa legnagyobb cseppkőbarlang-rendszerét. A nyolc magyarországi, UNESCO által a Világörökség részének nyilvánított hely közül hárommal (Hollókő, Aggteleki Cseppkőbarlang, Tokaj-Hegyalja) is e régió büszkélkedhet.

A vidék várja a csendes, nyugodt környezetben pihenni vágyókat, a különleges borok szerelmeseit és a vízi-, vagy éppen a téli sportoknak hódolókat is. E táj településeinek arculatát a hegyvidékek erdőségei és üdülőhelyei, az évszázados szőlőművelés és borkultúra, illetve a hagyományőrző palóc népcsoportok határozzák meg. Szóval aligha akad utazó, aki ne találna itt számára megfelelő programot akár egy-két napos, esetleg hosszabb kiránduláshoz, vagy több hetes kikapcsolódáshoz is. A terület központja, legnagyobb városa a "Mátra kapujá"-nak is nevezett Gyöngyös.

 

A gyógyulni vágyóknak

Észak-Magyarország, a Mátra vidéke kiváló klimatikus gyógyhely, hisz a napsütés itt még ősszel is több, mint másutt az országban, az erdőségi területek mennyisége pedig jóval meghaladja a hazai átlagot. Levegője segít a betegség utáni lábadozásban, gyógyító hatású kimerültség, érbetegség, vérszegénység, légúti és pajzsmirigy megbetegedések, szív- és érrendszeri panaszok esetén. Bár Észak-Magyarország nem a gyógyfürdőiről híres, azért ezen a vidéken is akad néhány, a gyógyturizmus iránt érdeklődőknek.

A Mezőkövesd határában fekvő Zsóri-fürdő vagy a közeli Bogács vize elsősorban gyomorbántalmakra, reumatikus megbetegedésekre, nőgyógyászati problémákra javallott. Az egri gyógyforrás a mozgásszervi betegségekre, a bükkszéki Salvus víz gyomorbántalmakra és reumatikus betegségek gyógyítására szolgál. A három településrész: Parád, Parádfürdő, Parádóhuta főnemesi családok ősi birtoka, is több évszázados gyógyfürdőkultúrával rendelkezik. Parád többféle gyógyvízkinccsel is rendelkezik, melyek között legismertebb az úgynevezett "Csevice" és a vasas-timsós fürdővíz. Ezek egyike savanyúvíz, más néven Parádi víz. A parádi és parádfürdői víz nőgyógyászati folyamatok kedvező befolyásolására, kimerüléses állapotok kezelésére, ivókúra formájában pedig gyomor és bélrendszeri betegségek kezelésére alkalmas.

1990-ben bizonyították az egerszalóki forrásvíz gyógyhatását. Az elfolyó forrásvíz nyomán többnyire fehér, helyenként sárga, vörös kőzet vált ki, rakódott le, így környéke holdbéli táj képét mutatja. Nemrég nyitotta meg kapuit az a 17 medencés, többszintes létesítmény, mely hazánk egyik legértékesebb gyógyvízével végre méltó körülmények között szolgálja a gyógyulást. Van itt azonban élménymedence, szaunapark, pezsgő- és gőzfürdő, fittneszcentrum, szépségközpont és étterem is.

A Mátraderecskétől kicsit távolabbi, egyébként európai különlegességnek számító miskolctapolcai barlangfürdő vizét, gyulladásos betegségekre, ízületi kopásokra ajánlják. A külünféle gyógymódok között pedig külön említést érdemel az évtizedek óta légszőszervi megbetegedéseket kezelő jósvafői Béke- és a lillafüredi István barlang.

 

A kirándulóknak

A természetjárók számára az észak-magyarországi régió igazi vadregényes táj. A horgászat, kerékpár, a vízi- és téli sportok iránt érdeklődőknek - kitűnő adottságainak köszönhetően - gyakori úticélja e vidék. A vadászok is szinte valamennyi, Magyarországon fellelhető vad elejtésére találnak itt alkalmas vadászterületet, de lehetőség van egy- és többnapos túralovaglások szervezésére is, többek között ezért is érdemes felkeresni az ország egyik jelentős lovascentrumát, a kicsit távolabb eső Szilvásváradon.

A gyalogtúrák kedvelői is szívesen járnak ide, hiszen Magyarország leghosszabb, 1100 km-es túraútvonala is az észak-magyarországi régión keresztül vezet. Két nemzeti park, a Bükki és az Aggteleki is várja a kirándulókat. Külön érdekességnek számítanak az aggteleki barlanghangversenyek. A világörökség részét képező Baradla-Domica barlangrendszer szintén kuriózum, hisz itt idén februárban, a magyar-szlovák országhatáron megnyitották, a világ egyetlen föld alatti barlangi "határátkelőjét" lezáró vasrácsot. A Mátra több, mint 1000 km-nyi jelzett túristaút-hálózatával szintén kitűnő terepet nyújt a hegyi kirándulásokat kedvelőknek, de kedvelt úticélja a télisportok szerelmeseinek is. Kékestetőről indul Magyarország leghosszabb, 1,8 km-es lesiklópályája.

A 24-es út mentén, Gyöngyöstől mindössze 10 km-re, Mátrafüred és Mátraháza között található Oxygen Adrenalin Park első elemeként, 2006. októberében nyitotta meg kapuit a Mátra BOB Sástó, mely az országban jelenleg leghosszabb, 930 m hosszú pályáján pazar kilátást élvezve, télen-nyáron kanyaroghatunk. 2007. tavaszától a park újabb elemekkel bővült, az izgalmakat keresők mászófalat, játszóteret, kisállat simogatót, függőhidat, quad pályát vehettek birtokukba.

Sástón, Magyarország legmagasabban fekvő tava körül is tehetünk egy sétát, melyet nyáron, sokan csónakázás, horgászás, télen pedig korcsolyázás céljából keresnek fel. Itt járva, a kilátóból körbetekintve szemet gyönyörködtető páratlan kilátásban lesz részünk. A horgászás, csónakázás szerelmeseinek másik kedvelt úticélja, a 154 ha területű markazi, vagy az 54 ha nagyságú domoszlói tó is.

A sport szerelmeseinek külön érdekesség lehet az egri Sportmúzeum, mely az országban egyedülálló módon állít emléket mindazon olimpikonoknak, akik Heves megyében születtek vagy egykor itt sportoltak. A több mint 100 éves sporttörténeti múltot megörökítő Sportmúzeum otthona a Megyeház udvarán álló, közel 250 éves, volt megyei börtön patinás épülete. A múzeum több száz sporttörténeti eseményt ábrázoló fotót, és a kiemelkedő sportolók 2750 relikviáját, serlegeit, érmeit, okleveleit, okmányait őrzi.

 

 

A minőségi borok szerelmeseinek

Észak-Magyarországon a kedvező fekvésnek, az éghajlatnak, a mikroklímának és a kőzeteknek köszönhetően több borvidék is megtalálható. A borkedvelőket számos kis és nagy birtok várja híres nedűivel, borversenyeivel, szüreti mulatságaival, bórkostolásaival, pincelátogatásaival. A nemzetközi ismertségnek örvendő tokaj-hegyaljai (Borsod-Abaúj-Zemplén megye északkeleti határvidékén) és az egri borvidéken (Mátra és Bükk hegység között) kívül, említésre érdemes az inkább csak az országon belül jelentős, de a legnagyobb kiterjedésű mátraaljai (gyöngyösi) és bükkaljai (Mezőkövesd és Miskolc között) borvidék is.

A Tokaj-Hegyalja borvidék legjelentősebb szőlőfajtái a furmint, hárslevelű és a sárga muskotály. Itt állítják elő a a tokaji pincék ékességét, a világhírű Tokaji Aszút vagy a legnemesebb és legértékesebb szőlőből nyert italt, a Tokaji esszenciát. Tokaji specialitás a fordítás vagy a máslás - amolyan második nekifutásra készült bor - is. Az egri borvidék leghíresebb bora a több szőlőfajta házasításával készített Egri Bikavér. Itt a legnagyobb hatású összetevő a kékfrankos, fehérszőlő-fajták közül pedig a leányka és a rizlingszilváni. A mátraaljai borvidéké az olaszrizling, szürkebarát és chardonnay, a bükkaljai borvidéké pedig az olaszrizling és a leányka.

 

A népművészet iránt érdeklődőknek

A Palóc úton járva több mint 30 településen ismerkedhetünk meg a palócok hagyományaival. Építészeti emlékek, kézműves műhelyek, különféle rendezvények, gasztronómiai különlegességek fogadják az ide látogatót Mátraderecskén, Parádon, Kazáron, Hollókőn és sok más helyen. A 700 éves palóc település, Mátraderecske egy magángyűjteményében a palócok hétköznapi és ünnepi viseletei, textíliái, a kenderfeldolgozás kellékei és a gazdasági munkák szerszámai tekinthetőek meg. A magángyűjtemény udvari kemencéjében kenyeret, kenyérlángost, híres derecskei túróslepényt lehet sütni, a palóc konyhában pedig a kedves vendégek gazdasszony vezetésével hagyományos palóc ételeket készíthetnek el.

A szintén mátraderecskei Népművészeti Házban pedig a népi iparművészek által tervezett alkotások csodálhatók meg. Megtekinthető, akár ki is próbálható a szövés tudománya, megvásárolhatók az Európa-szerte is ismert szőttesek, terítők és ruhák. A ház másik részében kapott helyet a Palóc Út Információs központ, melyben a Palóc Úthoz tartozó Heves és Nógrád megyei településekről, az Út egészéről kaphatunk felvilágosítást. Az épület másik felében Mátraderecske sajátos geológiai jellegzetességével ismerkedhetünk meg. Geológiai kutatások céljából Teller Ede és a kerge-marhakór, illetve a Kreutzfeld-Jacobs kór Nobel-díjas szakértője is többször járt Mátraderecskén. A teremben fényképekkel illusztrált részletes leírásokat találunk minderről.

A "palócföld" központjaként ismert Parádon, zsilipezett szoba - pitvar - hálókamra beosztású Palóc Ház szintén a palócok életét mutatja be. A XVIII. századi épület a Mátra vidék faépítkezésének utolsó emléke. A Palóc Ház mellett kosárfonó műhelyet találunk. A község üvegfúvó, üvegcsiszoló mesterekkel is büszkélkedik.

Érdemes ellátogatni az Ybl Miklós által tervezett Cifra Istállóba is, ahol a gyönyörű lovak mellett kocsimúzeum és a lovaskocsi-gyártás történetét bemutató kiállítás látható. Parádon található a 25 országból, több mint 350 palackból álló ásványvízgyűjtemény, vagy a népi fafaragó házában a többnyire mezőgazdasági munkások hétköznapi életét bemutató állandó kiállítás is.

A mátrai palóc tájegységre jellemző, hogy szinte minden falunak más-más a viselete. A mátrafüredi Palócbaba Múzeumban 30 db népviseletbe öltöztetett baba ezt a sokszínűséget tárja a látogatók elé. A régi paraszti életmódot tükröző babák között látható többek között fiatal menyecske öltözet, kenyeret dagasztó vagy fonó asszony is.

A múzeum történelmi babái a magyar nemesi, polgári öltözködéskultúrát mutatják be a középkortól az 1900-as évek elejéig.

Egy másik teremben eredeti néprajzi textilanyagok láthatók. Az öltözékek az 1900-as évek elejéről származnak. A régi paraszti életmódot bemutató szobában pedig a tiszta vetett ágyat, asztalt, lócát, bölcsőt, tulipános ládát tekinthetik meg az ide látogatók. A terem másik részében a paraszti munkák mindennapi eszközeit, és a szövéssel, fonással kapcsolatos tárgyakat állították ki. A múzeum, kérésre csoportoknak mesterség-bemutatót is tart a szövésről, fonásról, csipkeverésről, öltöztetésről.

A közel 100 esztendős, mára már kizárólag túristákat szállító mátrai kisvasút egész évben közlekedik Mátrafüred és Gyöngyös között.

 

A történelem, építészet rabjainak

A legrégebbi időktől a modern korig ezen a tájon szinte minden építészeti stílus kiemelkedő alkotásokkal képviselteti magát. A barokk korszak különösen gazdag örökséget hagyott az utókorra, Egert például gyakran emlegetik a "barokk gyöngyszeme"-ként. Egerben járva érdemes például megtekinteni az ország egyik legrégebbi iskolaépületét, a Líceumot. Barokk kórusversenyek, kamarakoncertek helyszínéül szolgáló kápolnáját a közelmúltban restaurálták. A Líceum büszkesége a csaknem 163 ezer kiadványt számláló könyvtár és az 1776-ban megnyitott, korában világszínvonalúnak számító csillagvizsgáló is. Egy Egerben történő séta alkalmával érdemes felkeresni a 91 éves török uralmat idéző egri minaretet is.

A múlt században kőfaragók által vájt egy helyiségből álló, kőből épült siroki barlanglakásokban kizárólag idénymunkából élő, különösen szegény emberek éltek. Sirok a törökök elleni harcokban szerepet játszó váráról - alatta a ma is járható kazamatarendszerrel - és a több, mint 10 éve itt megrendezésre kerülő, egy hetes, nemzetközi, több ezer résztvevős motoros találkozójáról is ismert.

Középkori várak maradványai tekinthetők meg hazánk legmagasabban fekvő várhelyén, Galyaváron, vagy a korai királyi építésű Óváron, Ágasváron is. Középkori vármaradvány a Mátraderecske - Recsk között húzódó hegyháton található Kanázsvár, vagy az 1300-as évek elején épült cserteri vár is.

 
Diavetítő
Naptár